EPSZTI Regionális matematika tanári szakmai nap, Szeged, 2017. szeptember 25. hétfő
(A cikk megjelent az evangélikus portálon )>>>>>>
„A világhoz nem alkalmazkodni kell, hanem csinálni, nem újrarendezgetni azt, ami már megvan benne, hanem hozzáadni mindig.” Ottlik Géza (Szegeden végzett az egyetem matematika-fizika szakán)
A Szegedi Tudományegyetem Tudássétány néven definiálta újra épületegyüttesét, amely meghatározó része a városnak. Ezen a sétányon tett egy kisebb „sétát” tenni, mind térben, mind a matematika és pedagógia tudományterületén 29 matematikához kötődő tanár, köztük két professzor és egy egyetemi tanár a Szegedi egyetemről, egy gimnáziumi tanár ez egyetem gyakorló gimnáziumából. Ők a túravezetőink voltak, a matematika és a pedagógus szakma emblematikus képviselői. Bármelyikük egyedüli fellépése is fontos esemény, most szerencsénkre így négyen vertek le nekünk, evangélikus iskolák tanárainak egy-egy útbaigazító táblát. Kollegáink Soprontól Budapesten át Bonyhádig, Nyíregyházáig sok helyről zarándokoltak el a program miatt, zömében pedig a Dél-alföldi régióból jöttek, illetve ketten az EPSZTI-t képviselték.
Délelőtt a gyakorló gimnáziumban lehettünk, ahol először prof Németh József c. egyetemi tanár tartott egy magas szintű előadást Az elemi-és a felsőbb matematika határán címmel. Őt követte Tarcsay Tamás szaktanár, bemutató óráján megtapasztalhattuk, hogyan lehet egy átlagos érdeklődésű kilencedikes osztályban tanulónál digitális támogatással a halmazok iránti érdeklődést folyamatosan fenntartani. Természetesen az iskola igazgatója, Dr. Dobi János is üdvözölte a résztvevőket.
A sokunk számára legendás SZOTE-menzán elfogyasztott ebéd után a helyszín már a SZTE Bolyai Intézet lett, ez hazánk matematika képzésének egyik fellegvára, itt is a legpatinásabb Bolyai terem. Itt Dr. Kosztolányi József intézetvezető-helyettes köszöntése után Dr. Szilassi Lajos ny. főiskolai docens előadása, következett, amely A Bolyai geometria – szemléletesen címet kapta. Végezetül Prof. Szalay István c. egyetemi tanár előadása következett, a téma Mivel kelthetjük fel a nem matematikus beállítottságú tanítványaink matematika iránti érdeklődését?
A szakmai nap mindenkit elbűvölt, nem csupán a magas szakmaisággal párosuló közvetlenség miatt, de többünk számára a közös emlékek hatására is, hiszen volt szerencsénk már hallgatókként is találkozni. Egy biztos, a jelenlévők közül többen véljük úgy, ilyen alkalmakat rendszeresíteni kellene.
Végezetül az előadók néhány gondolata következzen:
Prof Dr. Németh József:
Előadásomban néhány olyan problémával foglalkozom, melyek első látásra eleminek tűnnek, a megoldások azonban felsőbb matematikai módszereket is igényelnek, sőt van köztük még máig megoldatlan probléma is. A megoldások kiinduló pontja szinte minden esetben a skatulya-elv.
Tarcsay Tamás:
Napjainkban nagy divat az, hogy a tanítási órák digitális eszközökkel való támogatását 
módszertani alapkövetelménynek tekintik. Ennek aztán rengeteg vadhajtása van, a gombhoz keressük a kabátot…
A órán néhány olyan eszközt mutatok meg, amelyek – véleményem szerint – az IKT hasznos alkalmazási lehetőségeit szemléltethetik.
Dr. Szilassi Lajos:
Az általános és középiskolai 
geometria oktatásunk teljes egészében az euklideszi geometriára épül. A Bolyai geometria, vagy általában a nem euklideszi geometriák témaköre távoli misztikumnak tűnik az érdeklődőbb diákjaink számára is. Kihasználva a mai kor szemléltetési lehetőségeit, a Bolyai geometria alapjait kézzelfogható közelségbe hozhatjuk minden diák számára. Egyúttal arra is lehetőségünk nyílik, hogy más megvilágításba helyezzük a „közismert” euklideszi geometria alapfogalmait, egyszerűbb állításait.
Prof Dr. Szalay István:
Alapgondolat az, hogy vannak olyan témák, amelyek az ókorban csak a legnagyobb elmék számára nyíltak meg, az akkori a közgondolkodásban tudományosan nem szerepeltek. Ilyenek például, az “ókori kozmológia” kérdései:
– Mekkora az egyenlítő hossza? (A közgondolkodásban a Föld “lapos”volt.)
– Milyen messze van a Hold? (A közgondolkodás a geocentrikus volt.)
– Mekkora a Hold?
– Milyen mesze van a Nap?
– Mekkora a Nap?
Ezekkel a témákkal (lásd csatolmány) az ókorban csak a tudósok foglalkoztak, de gondolataikat és módszereket már a mai diákok is könnyen követhetik, ráadásul nemcsak a matematika órákon lehet tárgyalni. Különösen ajánlható a “science” típusú órákon.